főpapi pecsét: egyházi főméltóságok →pecsétje, mellyel okirataikat, leveleiket hitelesítették. - Ném. területen a pecsétforma kezdetben mandorla, 1362 u. kerek. A pecsétkép a 15. sz. elejéig a ~ tulajdonosát mutatja be, később, legalábbis az osztrák tart-okban a főpap ábrázolását teljesen elhagyja. A főpapot a 12. sz: teljes alakban álló, a 12-13. sz: ülő helyzetben, ornátusban, mitrával, kezében evang-mal és pásztorbottal; a 14. sz: ülő helyzetben, ornátusban, mitrával, pásztorbotot tartó bal- és áldást osztó jobbkézzel ábrázolják, két oldalán az egyhm. és a családi címer látható. A 14-15. sz: a pp-öt építészeti elemeket tartalmazó fülkékben, ill. baldachin alatt mutatja a pecsétrajz. - A ~ körirata: a 12. sz: a pp. címét megelőzi a Dei gratia, 'Isten kegyelméből' kifejezés, később ritkábban fordul elő. - Francia területen a pecsétkép a 12-13. sz: a pp-öt ábrázolta állva v. ülve, pásztorbottal v. evang-mal kezében. Utolsó példája a reimsi érs. 1516. évi ~je. 1250 k. a főpap alakját gótikus baldachin v. mérműves ív fogja körül, majd az ív kettéosztja a ~et, és a pp. az alsó részre kerül, a felsőn a védőszt látható. Ugyanekkor tűnik föl a gótikus ívrendszer segítségével 2, majd a 14. sz. végén 3 szintre osztott nagy ~, melyen a sztek és angyalok egész sora látható; mellettük megjelenik a ~ tulajdonosának címere is. - Mo-on az esztergomi érs-nek nagy és titkos ~je volt, a többi pp. csak egy ~tel rendelkezett. A legkorábbi ~es ppi okl-eink a 12. sz. végén keletkeztek: 1183: Miklós esztergomi érs-é, 1193: Kalán pécsi pp-é és 1199: Saul kalocsai érs-é, de a ~ egyiken sem maradt meg. Az első fönnmaradt ~ek a 13. sz. elejéről valók. - 1252: Benedek kalocsai érs. (1241-54) ~jén (63x40 mm) mandorla alakú mezőben állatfejekkel díszített faldistoriumon ülő főpap, fején mitra, vállán pallium. Jobbját áldásra emeli, baljában pásztorbot. Lába alatt levéldíszes konzol. - 1297: András egri pp. (1275-1305) ~jén (55x35 mm) konzolszerű talapzaton álló főpap jobbját áldásra emeli, baljában pásztorbot, jobb oldalán 6 szirmú virág. - 1300 k. Bicskei Gergely vál. esztergomi érs. (1299-1303) ~jén (55x35 mm) faldistoriumon ülő főpap, fején pp-süveggel, balkezében pásztorbotot tart, jobbkezével áldást oszt. Alakjától balra a pecsétmezőben S-M-A-R-? betűk (az utolsó nem egészen világos) láthatók. - 1312: Benedek csanádi pp. (1307-20) ~jén (52x37 mm) trónoló főpap ornátusban, jobbját fölemeli, baljában pásztorbotot tart, feje fölött baldachin. - A m. ~ alakja kezdettől fogva mandorla, s vsz. a pápai legátusok okl-einek hatására, a →hiteleshelyi gyakorlattól eltérően, aláírás nélkül, önmagában használták. Elkészítésük vsz. hosszú időt vett igénybe. Váncsa István 1242: lett esztergomi érs., de még 1244. XI. 2: is korábbi, váci ppi ~jével élt, s csak 1247: használta érs. ~jét. Vaskuti Demeter zágrábi pp. 1378: esztergomi érs., IX. 18: bíb. is, de 1379. IV. 4: még zágrábi ~je alatt adott ki okl-et. - 1300 k. jelent meg a m. ~eken a fülkés keret. Alakja továbbra is mandorla, de rajza megváltozott: az egész ~et egységes gótikus fülkerendszer foglalja el. A fülkék egymás alatt 2 v. 3 szintet alkotnak. A 2 szinten az egyhm. védőszentjét nagyobbnak ábrázolják, mint alatta a pp-öt. A 3 szint közül a felsőn a Madonna, a középsőn az egyhm. védőszentje, alul a pp. látható. A védőszt mellett és a Madonna 2 oldalán kísérő sztek. - 1330 k. az alsó szinten a pp. 2 oldalán megjelenik a családi címer. A leggyakoribb a 2 címeres megoldás, de egy címer is előfordul aszimmetrikus elhelyezésben (ill. az alsó szint alá, a ~ sarkába kerül a címer). Magyar sajátság a címer megkettőzése. A külf. ~eken ui. 2 címer szerepelt, egyik az egyhm-é, a másik a pp. családjáé. Mivel Mo-on az egyhm-knek nem volt címere, a m. vésnökök valamennyi nagy családból származó pp. ~jén megkettőzték a családi címert. - 1338: Bátori András váradi pp. (1329-45) ~jén (70x40 mm) a képmező közepén Szt László kir. derék fölött átövezett, földig érő tunikát visel, behajlított jobbkezében bárdot, baljában országalmát tart. A trónuspad előlapját vakmérműsor tagolja. Oldalaihoz a pad magasságával megegyező, mérműves, fiálés függelékek csatlakoznak. Felmagasodó fiálékon és a köztük ívelő, futólevelekkel díszített, hajlított pálcán függ a trónus hátlapját képező rombuszhálós drapéria. A fönt lebegő baldachint elöl vimpergával díszített, mérműves ablakokkal áttört torony és 2 ívelt gyámkővel hozzácsatlakozó szárnyépület alkotja. A profilozott ívű, vakmérművekkel díszített alépítmény alatt térdel ornátusban a pp., mögötte a körirat keretéből vékony gallyacska ágazik ki. - 1342: Benedek szekszárdi apát (1331-46) ~jén (55x33mm) egyetlen nagyméretű, szegmensívvel záródó tabernákulum, benne a főpap ornátusban, jobbjával áldást ad, baljában pásztorbot. Az építményt fiálék közé helyezett torony koronázza, kétoldalt függelékek csatlakoznak hozzá. - 1344: Büki István veszprémi ppi (1344-45) ~jén (62x38 mm) a rombuszhálóval díszített mezőt pillérek által hordozott, oromzatos tabernákulum tölti ki; háromkaréjos íve alatt a pp. álló alakja ornátusban; jobbjával áldást ad, baljában pásztorbotot tart, lába alatt egy fekvő állat. Az oromzat a tabernákuluméval megegyező tagolású pillérekből és a belőlük induló futóleveles csúcsívből áll. Az ív alatt keresztet tartó angyal félalakja. Körirata gyöngysoros keretben. -

Kalocsai érs. (1345-48) ~jének (72x45 mm) képén 1347: a kettős vonalakkal húzott rombuszhálós képmezőt vizszintes párkányok osztják 3 sávra. Fölül függőleges tagolású pillérektől keretelt fülkében a Gyermekét bal karján tartó Madonna félalakja. A középső sávban középen sárkányon álló, keresztet tartó Szt Mihály, jobb oldalon kardot viselő, pálmaágat tartó szt, bal oldalon Szt Pál. A 3 szt talpvonalául szolgáló pontsoros profilú párkány alatt az érs. jobbra forduló, keresztet tartó, térdelő alakja. Mögötte nagyméretű, elmosódott címerpajzs. - 1397: Antal esztergomi vikárius ~jén a képmező felső részén háromrészes, baldachinokkal fedett építmény. A középső, magasabb fülkében →Hodégétria-típusú Madonna, bal karján a Gyermek, jobbjában jogar. Kétoldalt nehezen fölismerhető sztek (balra vsz. Ker. Szt János, jobbra Szt Péter). A képmező alsó csúcsában 2 elmosódott ábrájú címerpajzs közé illeszkedő fülkében a főpap szembeforduló, térdelő alakja. - 1416: Albeni Eberhard zágrábi pp. (1397-1406, 1409-19) ~jén (58x33 mm) Szt István kir. trónoló alakja fülkében. Fején korona, jobbjában liliomos jogar, baljában országalma. A fülke kúszólevelekkel és keresztrózsával díszített csúcsíves záradékán fiatornyokból és támívekből álló áttört oromzat. A fülke alatt a pp. címere: 3 szögű pajzsban ágaskodó oroszlán. A fülke oromzata és a címerpajzs áttöri a köriratot. - 1438: Albeni Henrik pécsi pp. (1421-45) ~jének (eredetileg kb. 75x50 mm) töredékén a lenyomatnak csak a felső harmada látható, de megállapítható, hogy a pecsétmezőt kitöltő gótikus építészeti keret oszlopokkal elválasztott 3 fülkére tagolódott, melyeknek záradékát belül mérművekkel díszítették. A fülkék fölött középen egy-egy mérművel tagolt tornyocska, körülötte támívekhez kapcsolódó fiatornyok. A középső nagyobb fülkében Szt Péter félalakja dicsfénynyel, jobbjában kulccsal. Tőle jobbra kisebb fülkében a címer: háromszögű pajzsban harántpólya. Körirata nem maradt meg. - 1441: Buondelmonte János kalocsai érs. (1424-47) töredékes ~jén (80x52 mm) gótikus építészeti elemekből álló hármas tagolású keretezés tölti ki a pecsétmezőt, felső része hiányzik. Középső részén 3 egymás melletti fülke, eredetileg mindhárom 3 karéjos baldachinnal. A középsőben az álló Madonna, balján a Gyermekkel. Egy-egy keskenyebb fülkében tőle jobbra Szt Péter, jobbkezében kulccsal, balra Szt Pál, jobbjában karddal, baljában nyitott kv-vel. A 3 fülke talpvonala alatt kisebb fülkében az érs. jobbra forduló, térdelő alakja, jobbjában kereszttel. A fülkétől jobbra és balra hengertagozatokkal megszakított kváderezett felületen egy-egy rácsos ablak, 3-3 apró, köralakú díszítménnyel. A pecsétmezőt alul középen háromszögű, egyszer vágott címerpajzs zárja. Minuszkulás körirata 2 vonal között, a körirat végén virágdísz. - A 15. sz: a családnevet is feltüntették a ~ köriratában. A ~ alakulása hatott a méretre is: a kezdetben átlag 60x40 mm max. 95x60 mm-re növekedett. - A ~ek használata a 15. sz: háttérbe szorult. A főpapok egyre többet foglalkoztak orsz. pol. ügyekkel, egyházkormányzati teendőiket egyre inkább spp-eik és a vikáriusok végezték, ezért a →gyűrűspecsét egyre inkább kiszorította a nagypecsét használatát. F.E.

Bodor 1984.